DALLOS, SÁNDOR - ARANYECSET

DALLOS, SÁNDOR

ARANYECSET


Madách, Bratislava, 1979
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979
7. vydanie, 3.000 výtlačkov

beletria, román, životopisy
540 s., maďarčina, 4 obr.
hmotnosť: 463 g

tvrdá väzba, papierový prebal
stav: veľmi dobrý

0,80 € PREDANÉ !

*085*

Kto bol SÁNDOR DALLOS ? Viete, že MIHÁLY MUNKÁCSY sa narodil v Mukačeve ?


MUNKÁCSY MIHÁLY 1844-1900

A magyar festőművészet egyik legnagyobb mestere, a realizmus kiemelkedő képviselője. Korán árvaságra jutott, s asztalosinasnak adták. A szülői ház emlékei, az inaskodás nyomorúsága s a szegényparasztok mindennapi, nehéz életének képei végigkísérik egész életén. Tehetségét fölfedezve Szamossy Elek és Ligeti Antal a bécsi főiskolára küldik, majd onnan Münchenbe, illetve Düsseldorfba kerül. Itt festi meg első, világhírű festményét, a Siralomház-at, amelyet a párizsi Salon aranyérmével tüntetnek ki, valamint a Tépéscsinálók-at, ennek sikere véglegesen Párizsba költözteti. A kezdeti párizsi esztendők egyben művészetének legtermékenyebb évei is. Éjjeli csavargók, Búcsúzkodás, Köpülő asszony, Zálogház — a mai napig világhírűek, realista felfogású kompozícióinak legjobb darabjai, pedig az igazi siker, vagyis a három nagy remekmű, amelyhez hasonlót csak Rembrandtnál ismer a korabeli kritika, Milton, Krisztus Pilátus előtt és a Golgotha még csak az ezek után következő évek termékei. De Marches báró özvegyével kötött házassága a divatos festő légkörét teremti meg körülötte, s nagy számban készített, díszes enteriőrjei, annak ellenére, hogy sok festői értéket képviselnek, lényegében elfordulást jelentenek igazi karakterétől s lehetőségeitől. Tájképei azonban — mint a Colpachi park, a Kukoricás — még így is kiemelkedőek. Későbbi művei közül a régi képek nagyságát idézik: Liszt, Ecce Homo, Honfoglalás című alkotásai is, a Sztrájk pedig a munkásmozgalom első ábrázolása a magyar képzőművészetben. Idegbaja egyre jobban elhatalmasodik, az endenichi szanatóriumba szállítják, s ott hosszas szenvedés után 1900-ban hal meg.

Dallos Sándor 1901-ben született Győrszentmártonban. Iskoláit Komáromban és Győrben végezte. 1925-ben került fel a fővárosba, ahol hosszas nélkülözés után újságíró lett. Legnagyobb élménye a szegénység. Elbeszélései, regényei gyakran viszik olvasóit a munkanélküliek, a csavargók világába. Stílusa szuggesztív, a cselekménybonyolításnak is igazi mestere, s bár nem mentes művészete sem a naturalizmustól, sem pedig a misztikától, humanizmusa, erkölcsi mélysége s nem utolsósorban plasztikus emberábrázolása legjobb műveit emlékezetes olvasmánnyá emelték. Regényeken és elbeszéléseken kívül számos önálló és mások munkájából készült filmforgatókönyvet is írt. Legfontosabb alkotása ezek közül a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyiföld, továbbá a Semmelweis című filmje, ez utóbbiért József Attila-díjat kapott.

Munkácsy Mihály regényes életrajza két kötetben, A nap szerelmese és Aranyecset címen 1957-ben, illetve 1958-ban jelent meg első ízben. Ez a könyve lett a hazai olvasók körében egyszersmind legnépszerűbb alkotása is.

Az Aranyecset második kötete Munkácsy Mihály regényes életrajzának, amelyben az író a főhős párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Örök lobogás, folytonos ihletettség Dallos Munkácsyjának jellemzője. Olyan ember, aki könyörtelenül meghódítja ecsetjének a valóságot, lendületével környezetét, lobogásával az asszonyokat, aki élete végéig megtartja a szegények közül jött ember önérzetét, öntudatát, még akkor is, amikor elragadja a pénzkeresés szenvedélye, amikor nagyúri házak portréfestője lesz. Megható színekkel ábrázolja az író Munkácsynak a tragikus sorsú másik magyar festőhöz, Paál Lászlóhoz fűződő, érzelmekkel teli barátságát, melyben izgalmasan elegyedett a kétféle egyéniség.

Munkácsy körül drámaian sok a halál, szinte mindenkit elveszít, akihez igazi érzések fűzik, mégis meg tudja őrizni a művészetbe és az emberségbe vetett hitét, amely erőt ad neki életének utolsó, embertelenül nehéz hónapjaiban is.