KONNERSREUTHI NEUMANN TERÉZ
eredeti jelentések, naplók és okmányok alapján
(Theres Neumann von Konnersreuth - Ein Lebensbild nach authentischen Berichten, Tagebüchern und Dokumenten)
Ecclesia, Budapest,
ISBN 962-363-480-6
2.vydanie
kresťanstvo, náboženstvo
338 s. + 51 obr., maďarčina
hmotnosť: 335
mäkká väzba
stav : dobrý
0,90 € DAROVANÉ
*076*
Nemecká katolícka mystička, v roku 2005 sa začal proces beatifikácie TERÉZIE NEUMANNOVEJ
1898-ban született; 1918-ban, húszéves korában, a faluban támadt tűz oltása során hátgerince súlyos sérülést szenved, aminek következtében egész teste megbénul, majd a következő évben meg is vakul. Négy évi vakság után, 1923-ban Lisieuxi Kis Szent Teréz boldoggá avatásának napján visszanyeri látását, 1925-ben pedig, a szentté avatás napján csodás körülmények között bénaságából is felgyógyul. 1926-ban megjelenik testén Krisztus öt sebe - a stigmák -, amelyeket 1962-ben bekövetkezett haláláig visel. A sebek nem gyógyulnak és nem fertőződnek; péntekenként - Urunk szenvedésének és kereszthalálának napján - bőségesen véreznek és erős fájdalmakat okoznak. Teréz életét gyermekkora óta látomások és jelenések kísérik: csodás gyógyulásainál Lisieuxi Kis Szent Teréz jelenlétét tapasztalta, péntekenként Jézus szenvedéseit élte át, szentáldozásai során — és sok más alkalommal is - misztikus kapcsolatba került az Üdvözítővel. 1926-tól nem. kíván enni és inni; 1927-től haláláig - 35 éven át! - semmiféle ételt és italt nem vesz magához, a mindennapos szentáldozás ostyáján kívül; a misztika története nem ismer hasonló esetet.
Emberileg tulajdonképpen érthető, hogy a természettudománynak kizárólagosságot biztosító gondolkodás elutasítja e közléseket, mert ami tudományosan nem magyarázható, „az nem lehet igaz". A tények azonban ettől még tények maradnak. Hiábavaló minden spekuláció és mégoly alaposan alátámasztott okfejtés valaminek a lehetetlenségéről, ami VAN. Contra factum non valet argumentum -tartja a régi, de örök érvényű alapelv: a tényekkel szemben semmiféle érv sem lehet érvényes.
Ennek ellenére még a keresztények között is — főleg a mindenáron modernnek látszani akarók soraiban - divatos dolog a természetfeletti jelenségek, a csodák jelentőségét alábecsülni. Az indoklás rendszerint az, hogy az ilyesminek a hit szempontjából nincs jelentősége. Pedig Jézus üzenetének az az „elmodernizálhatatlan" lényege, hogy a látható és mérhető fizikai világon kívül van egy láthatatlan és mérhetetlen szellemi világ is, amelybe a halál kapuján keresztül mindannyian belépünk egyszer, s ahol Isten megítél bennünket, és az evangélium a bizonyítéka annak, hogy e másik világ erői megjelenhetnek a fizikai világ hatókörében, és felfüggeszthetik vagy módosíthatják annak törvényeit. Az Űr Jézus és az apostolok is tettek csodákat, legtöbbször éppen a hit felkeltése vagy megerősítése érdekében, amint az Máté evangéliumából (11, 20—21) is nyilvánváló: Jézus „akkor korholni kezdte a városokat, amelyekben a legtöbb csodát tette, mert nem tartottak bűnbánatot: Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tiruszban és Szidonban mentek volna végbe a bennetek történt csodák, már régen hamuban és szőrzsákban tartottak volna bűnbánatot".
Mert minden csoda jel. Isten és az ö természetfeletti valóságainak jele. Fel kell ismernünk mondanivalóját, üzenetét, logikus következményeit pedig be kell építenünk az életünkbe.
ECGLESIA
Viz László