PLINIUS STARŠÍ - KAPITOLY O PŘÍRODĚ

PLÍNIUS STARŠÍ
Gaius Plinius Secundus

KAPITOLY O PŘÍRODĚ
(Naturalis Historiae Libri XXXVII)

Svoboda, Praha, 1974
edícia Antická knihovna (19)
27.750 výtlačkov

literatúra staroveká, filozofia, Rímska ríša
356 s., čeština
hmotnosť: 431 g

tvrdá väzba, papierový prebal 
stav: veľmi dobrý, nepoužívaná

2,00 € PREDANÉ!

Kto bol PLÍNIUS STARŠÍ?
*108*

Kniha římského polyhistora Plinia Staršího Naturalis historia je rozsáhlým dílem encyklopedickým: zahrnuje anthropologii, živočichopis a rostlinopis, nauku o lécích a lékařství a nerostopis. K tomu je připojen výklad o různých oborech výtvarného umění. Zejména poslední kapitoly, jednající o starověkém umění, jsou kulturně velmi cenné, protože jsou bohatým zdrojem zpráv o starověké umělecké technice a o nesčetných uměleckých dílech, z nichž převážná většina je navždy ztracena. V úřadě prokurátora neb legáta pobýval Plinius v různých provinciích římského impéria: v Hispánii, Gallii, Británii, v Malé Asii, krátce i v severní Africe. Odevšad vytěžil hodně poznatků, i když se jejich množství nedá srovnat s četbou. Tento nevšední, úžasně pilný a zvídavý badatel věnoval každou volnou chvilku zkoumání přírody. Na tuto ušlechtilou vášeň doplatil smrtí při výbuchu Vesuvu r. 79 n. l. Při vší snaze o vědeckou objektivitu psal své knihy se zanícením básníka a v nejlepších pasážích svého díla se dobírá stylizace až umělecké. Pliniovo dílo mělo veliký vliv na znalosti přírodních věd až do nového věku. I když je překonáno, zůstane navždy důležitým svědkem starověkého vědění. Svou knihu uzavírá Plinius horoucím projevem obdivu k rodné zemi:

Na celém kulatém světě ve věcech, které zaslouží první místo v přírodě, je Itálie, ředitelka a vlastně druhá rodička světa, muži, ženami, vojevůdci, službami, chloubou umění, jasným nadáním, polohou a mírným podnebím, snadnou přístupností ke všem národům, splavným pobřežím a blahodárným vanutím větrů. Toho se jí dostalo polohou, neboť vybíhá do nejvýhodnější části mezi Východem a Západem, hojností vody, zdravými háji, členitými horami, kde vyhubeny šelmy, úrodnou půdou, žírnými pastvinami.

Buď zdráva, Přírodo, rodičko všech věcí, a dopřej, ať tě důstojně slavíme ve všech četných zemích, stojících pod vládou Quiritů! Kapitoly o přírodě jsou prvním takto rozsáhlým výborem z Pliniova díla převedeným do moderní češtiny.

MAJOR, OTTÓ - HÁROM APOKRIF

MAJOR, OTTÓ

HÁROM APOKRIF
A Nagy Herodes
Tibériási Justus
Szent Kelemen vallomásai

Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1985
ISBN 963-15-2949-5
4. vydanie

dejiny, história, Rímska ríša
816 s., maďarčina
hmotnosť: 664 g

tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná

0,30 € PREDANÉ!

*095*

Major Ottó könyve: triptichon. Három részét, akár a művészettörténetből ismert hármas tagolású képeket - a stílus, a szerkezet, az atmoszféra - az írói szándék forrasztja egységbe. Nem azonosak a szereplők, nem összefüggő a cselekmény, nem folyamatos még az ábrázolt történeti kor sem. De az alkotói tervet, a mű üzenetét — s ami ezzel egylényegű: szépségét - csak a három könyv együttese érzékeltetheti teljes gazdagságában.

A nagy Herodes az uralom, a Tibériási Justus a harc, a Szent Kelemen vallomásai az eszme regénye. Az uralom (Herodes, az i. e. I. században élt király uralma) összefog és épít, de erején túli feladatokat ró az országra, és zsarnokivá lesz. A harc (az ókori Judea szabadságküzdelme Róma ellen) hősöket teremt, de szembekerül a realitással, a történelem sodrával és véres anarchiába torkollik. Az eszme (a kereszténység) új talajon, új emberek között virágzik föl: szinte biológiai erőként nő, terjed, új meg új formába bomlik. A két első regényben a történet krónikása passzív szemlélője az eseményeknek, a harmadikban Kelemen püspök, az események irányítója beszél. ő az egyeztető, aki a hit egysége érdekében békét teremt a különböző felfogásúak között. A regény végére egyedül marad, de a gondolat, amelynek otthont találni segített a világban, már nélküle is uralomra jut.

Major Ottó 1924. április 4-én született Budapesten. Első verseskönyve Ezer alakban címmel 1946-ban jelent meg. Egyik megalapítója, munkatársa volt a felszabadulás után fellépő írónemzedék folyóiratának, az Újholdnak. 1955 és 1960 között publikálta hétkötetes regényciklusát, amely később Magyar Atlantisz címen került új kiadásra. Elbeszéléskötete, a Játék a tükörrel 1962-ben, társadalmi regénye, a Szerelem is halál a Kapucinus utcában 1973-ban látott napvilágot. Ókori triptichonjának egyes kötetei 1965-ben, 1968-ban és 1970-ben jelentek meg, majd két újabb kiadásban együtt, Három apokrif címen. Válogatott elbeszéléseinek kötete: a Boldog boldogtalanok (1981).

Az utóbbi években megjelent tanulmánykötetei: Arcok is maszkok (1975), Értelem is szenvedély (1980) és Egy nemzet férfikora (1984).

Két ízben József Attila-díjjal tüntették ki.

HAHN, ISTVÁN - RÓMA ISTENEI

HAHN, ISTVÁN

RÓMA ISTENEI

Gondolat, Budapest, 1975
ISBN 963-280-156-3

história, starovek, mytológia, Rímska ríša,
256 s., maďarčina, 16 obr.
6.000 výtlačkov

tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná

0,90 € PREDANÉ!

*088*

Kto bol ISTVÁN HAHN? (hun.)

BORONKAY, IVÁN - RÓMAI REGÉK ÉS MONDÁK

BORONKAY, IVÁN

RÓMAI REGÉK ÉS MONDÁK

Madách, Bratislava, 1974
5. vydanie, 49.800 výtlačkov
ilustroval Lajos Kondor

história, starovek, Rímska ríša
344 s., maďarčina
hmotnosť: 489 g

tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná

0,40 € DAROVANÉ

*077*



Régmúlt, csodálatos, hősies világba viszi el az olvasót Boronkay Iván könyve, a „Regék és mondák" című sorozat első kötete. Az „örök város", Róma alapítása, fejlődése, harcai elevenednek meg az olvasó előtt, a világ mondakincsének egyik legérdekesebb fejezete. A színes, érdekfeszítő könyv az olvasó művelését szolgálja, az ókori kultúrkincs értékes részét ismerteti könnyed, szórakoztató formában, a római írók: Livius, Vergilius és Ovidius műveinek alapján. A sok szép régi, ókori tárgyú kép még közelebb hozza az olvasóhoz ezt az érdekes korszakot.