JÓKAI, MÓRSZEGÉNY GAZDAGOK
Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1983
ISBN 963-15-2286-5
beletria, román
420 s., maďarčina
hmotnosť: 329 g
tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná
0,40 € DAROVANÉ (*bagbe*)
*111*
Kto bol MÓR JÓKAI?
Arany János 1861-ben a Szépirodalmi Figyelőben így ír a Szegény gazdagok-ról: „Annyi benne az erő, kellem és varázs, amennyit csak a legjelesebb elbeszélők műveiben találunk. Egyszerűség, fiatal kedv és erő, az úgynevezett »verve«, merészség, könnyű haladás, s végre az eredeti gondolatmenet oly igéző hatalmat gyakorolnak az olvasóra, Hunyad megye főispánjával volt azonos. A XIX. század derekán szervezett aranycsempész és pénzhamisító bandát tartott Hátszeg környékén, ahol kastélya is állt. A környék vagyonos lakosságának réme volt. 1853-ban hirtelen eltűnt a vidékről, visszavonult, s Déván halt meg kilencvenéves korában. Jókai Mór Szegény gazdagok mint a nép kedves regéi..
A Szegény gazdagok 1860-ban jelent meg először. A szabadságharc bukását közvetlenül követő esztendőkben Jókai Erdély történelmi múltját választotta regényei és novellái témájául, Bach bukása után már ő is szabadabban nyúl a nemzetiségi kérdéshez, bátrabban beszél a román és magyar nép megbékélésének szükségességéről és lehetőségéről.
A regény megírásához a közvetlen indítékot 1858-ik évi második erdélyi útja szolgáltatta. Ez az út nemcsak a legendás Fatia Negrára vonatkozó történetek egész sorával s a havasok életével ismertette meg, hanem megerősítette meggyőződését, hogy az 1849-i tragikus román-magyar testvérharcot el lehet és el is kell felejteni.
A legendás Fatia Negra valóban élt Hunyad megyében, és Nopcsa László báróval.
