
JÓKAI, MÓR
A LŐCSEI FEHÉR ASSZONY
Madách, Bratislava, 1982
3.600 výtlačkov
beletria, román
518 s., maďarčina
hmotnosť: 413 g
tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná
0,40 € DAROVANÉ (*bagbe*)
*111*
Kto bol MÓR JÓKAI?
1883-ban Jókai a Felvidéket járja. Hoszszan időz Lőcsén: megtekinti a város nevezetességeit, a Szent Jakab-templomot, a Thurzó-házat, a pellengérketrecet és a híres, szép asszony: Korponayné Ghéczy Juliánna freskóját. Lőcséről Krasznahorkára, az Andrássy család várkastélyába látogat. Ott egy első emeleti szobácskában üvegfedelű koporsó látható. A száznyolcvanhárom éve halott Andrássy Istvánné holtteste fekszik a koporsóban. A test ép, jobb keze egy kissé fölemelkedik. „Mire vár még? Miért nem siet földanyja porával ölelkezni? Kinek int örökké felemelt kezével? Talán a költőnek szabad megkérdezni tőle.”
A két asszonyról Jókai Thaly Kálmántól hallott először. 1872-ben a Századok novemberi számában jelent meg egy tanulmánya, mely Lőcse labanc kézre jutásáról szól. Thalytól később egy kéziratgyűjteményt is kap, abban található Ghéczy Juliánna felségárulási perének másolata is. Mindez elegendő, hogy fölgyújtsa Jókai fantáziáját. Lőcsén még egy becses régiséghez is hozzájut: Stephan Mayer írásához, A lőcsei képes krónikához. Jókai noteszaiban megszaporodnak a Lőcsére vonatkozó adatok - készül a híres regény, mely a Rákóczi-szabadságharc utolsó idejében játszódik, és 1884-ben jelenik meg először nyomtatásban.
„Azt beszélik - közelít Jókai regényének hősnőjéhez -, hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik le a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, s leszáll, mint egy csillag... Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak?... A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra.”'
Megfelel-e valóban? S az igazsághoz híven?
A lila tintás betűkkel papírjait telehintő Jókainak nemcsak csodálatos képzelete, de nagy szíve is volt. Nem tudott, vagy nem szeretett az emberekről rosszat mondani. Megfejtése: Korponaynét minden tettében az anyai szeretet vezérelte. Történészek, kritikusok egyaránt erősen megrótták érte: regénye nem egy vonatkozásban meghamisítja, megszépíti a valóságot.
Az olvasók között azonban rendkívül népszerű volt.