JÓKAI, MÓR - RAB RÁBY

JÓKAI, MÓR

RAB RÁBY

Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1981
ISBN 963-15-1790-X

beletria, román
490 s., maďarčina
hmotnosť: 408 g

tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná

0,30 € DAROVANÉ *bagbe*

*111*

"... az Üstökös-ben 1879-ben megjelent a Rab Ráby. [Jókai] Maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás udvari hivatalnok, József császárnak kedves embere, aki tele van az ő liberális eszméivel, s keresztül akar törni egy pörös ügyben az alkotmányos vármegye konzervatív formáin. Pest vármegye ellen támad fel a császár védpajzsa alatt, a császár akaratával és hatalmával a háta mögött, de az összeütközésben a rövidet húzza, és Pest megye börtönébe kerül. Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át. A császár ki akarja szabadítani Rab Rábyt, de minden ereje megtörik a vármegye ellenállásán, a paragrafusaikba és megrögzött szokásaikba beburkolózott vármegyei urak makacsságán. A megoldás éppenséggel fönséges. A császár ostrom alá veszi a megyeházát, hogy kedvencét kiszabadítsa, a vármegye bezárja a

42,-Ft

kapukat, és halálos ítéletet mond a szegény rokonszenves népapostol fejére, már mindjárt le is fejeznék, de ismét megharsan kívül a kürt, s már nem a császár, de a király nevében dörömbölnek a kapun -mire megcsikordul sarkaiban, megnyílik, s kiderül a láthatár minden vonalon, a császár visszavonja pátenseit, s a király akaratának meghódolnak a magyarok...”

Mikszáth Kálmán

„Ideje volna, hogy átmenjen az irodalmi köztudatba: Jókai Mór legjobb regénye a Rab Ráby. Ebben a csodálatos regényben Jókai híres gyenge oldalai: csak két színt ismerő jellemrajza, a giccs felé hajló színessége és mesegazdagsága kevéssé szembeszökőek, viszont jó tulajdonságai: elmondásának páratlan lendülete és folyamatossága, nyelvének ízessége és főképp legendaépítő készsége itt érik el a legmagasabb fokot, és ebben a regényben valami olyasmi is van, amit a legtöbb Jókai-regényben általában hiába keresni: a magyar társadalom és történelem döntő problémáiról, belső végzetvonaláról alkotott nagyszabású vízió.”

Szerb Antal