Vitajte v mojom antikvariáte!

Chcete mať prehľad o najnovších prírastkoch? Zadajte svoju e-mailovú adresu do kolónky "Prírastky kníh na e-mail" v ľavom stĺpci a na váš e-mail príde maximálne jedna správa denne.

Alebo sa staňte členom stránky na Facebooku.
https://www.facebook.com/groups/ripakovantikvariat/
Vyberte si to, čo je Vašej duši najbližšie.

Ak sa Vám niečo zapáči, napíšte mi na
riporipo@gmail.com
Postup bude nasledujúci :

a.) uveďte tituly, o ktoré máte záujem
b.) uveďte Vašu adresu, prípadne telefón
c.) skontrolujem dostupnosť kníh a následne vám pošlem pokyny na platbu vopred. Na dobierku, po zlých skúsenostiach, neposielam.
d.) Dáte mi avízo o zrealizovaní platby.
e.) Po obdržaní platby na môj účet vám knihy do troch dní posielam

Jednoduché, však? )

ANTIKVÁRIUM (magyarul)

Ha Magyarországról van, és bármelyik könyv érdekelné, kérjük írjon a riporipo@gmail.com címre. A könyvek küldhetök postán. Ha átutazóban van Kassán, a megrendelt könyveket személyesen is átveheti.

sobota 8. decembra 2012

JÓKAI, MÓR - A KŐSZIVŰ EMBER FIAI

JÓKAI, MÓR

A KŐSZIVŰ EMBER FIAI

Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1982
ISBN 963-15-1811-6

beletria, román,
602 s., maďarčina
hmotnosť: 444 g

tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná

0,30 € DAROVANÉ *bagbe*

*111*

Kto bol MÓR JÓKAI?


Jókai Mór írta Kertbeny Kárólynak, a magyar irodalom németországi terjesztőjének 1871. május 26-án:

„Ne hagyja mégse figyelmen kívül azt, hogy összes műveim egy hosszan tartó küzdelem folyamatos láncolatába illeszkednek. .. Aki Magyarországot meg akarja ismerni, műveimben kell azt tanulmányoznia-Magyarország 1825-36 (Magyar Nábob) - 1832-42 (Kárpáthy Zoltán) -1830-1840 (Szegény gazdagok) - 1848-49 (Polidkai divatok, Kőszívű ember fiai) II 1849 (Csataképek) - 1850 (Bujdosó naplója) - 1851-1860 (Új földesúr) - 1861-1865 (Szerelem bolondjai) - 1866-69 (Fekete gyémántok) - és végül 1820-1834 (Eppur si muove). Ez a magyar történelem ciklusa a legendák mellett. Ezt írtam meg én.”

„Jókai szokásos, több szálból, de mégis egységesen bonyolódó szerkezeteit ezúttal másféle kompozíció váltja fel, melynek változatosságát leginkább a rapszódiáéhoz hasonlíthatjuk. E rapszódia a felemelő és a megnevettető részletek, a freskószerű csataképek és az életképszerű jelenetek egymást váltásából alakul ki. Sokkal inkább, mint bármelyik más művében, Jókai itt nagy tablók teremtésére törekszik. A regény képein, mozgalmas jelenetein hol a pátosz, hol a humor színei uralkodnak. Jókai tehetsége most bontakozik ki igazán; csupa élénk színfolt, csupa ragyogó fény — és micsoda sokféleség! Ödön és Leonyin utazásának kalandregényi izgalma — a megyegyűlés, de éppen nem A falu jegyzője modorában, hanem inkább egy történelmi festmény emelkedettségével — a bécsi forradalom képei, egy nagy örömünnep lelkesültségében -huszárok szökése, a János vitéz meseiségével rokon módon — a királyerdei ütközet s a csataképek sorát betetőző budai várostrom, melyben a riport vagy a hadtörténelmi hitelességre törekvő beszámolás az eposz szintjére csap át. És e nagyméretű képek sorát tarkítják még az olyan genre-elemek, mint Mindenváró Ádám udvarháza, Tallérossy Zebulon beszéde - vagy azok a himnuszi erejű részletek, melyek a hősiesség és a vértanúság nagyságát hirdetik.”

Sőtér István