JÓKAI, MÓRA KŐSZIVŰ EMBER FIAI
Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1982
ISBN 963-15-1811-6
beletria, román,
602 s., maďarčina
hmotnosť: 444 g
tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná
0,30 € DAROVANÉ *bagbe*
*111*
Kto bol MÓR JÓKAI?
Jókai Mór írta Kertbeny Kárólynak, a magyar irodalom németországi terjesztőjének 1871. május 26-án:
„Ne hagyja mégse figyelmen kívül azt, hogy összes műveim egy hosszan tartó küzdelem folyamatos láncolatába illeszkednek. .. Aki Magyarországot meg akarja ismerni, műveimben kell azt tanulmányoznia-Magyarország 1825-36 (Magyar Nábob) - 1832-42 (Kárpáthy Zoltán) -1830-1840 (Szegény gazdagok) - 1848-49 (Polidkai divatok, Kőszívű ember fiai) II 1849 (Csataképek) - 1850 (Bujdosó naplója) - 1851-1860 (Új földesúr) - 1861-1865 (Szerelem bolondjai) - 1866-69 (Fekete gyémántok) - és végül 1820-1834 (Eppur si muove). Ez a magyar történelem ciklusa a legendák mellett. Ezt írtam meg én.”
„Jókai szokásos, több szálból, de mégis egységesen bonyolódó szerkezeteit ezúttal másféle kompozíció váltja fel, melynek változatosságát leginkább a rapszódiáéhoz hasonlíthatjuk. E rapszódia a felemelő és a megnevettető részletek, a freskószerű csataképek és az életképszerű jelenetek egymást váltásából alakul ki. Sokkal inkább, mint bármelyik más művében, Jókai itt nagy tablók teremtésére törekszik. A regény képein, mozgalmas jelenetein hol a pátosz, hol a humor színei uralkodnak. Jókai tehetsége most bontakozik ki igazán; csupa élénk színfolt, csupa ragyogó fény — és micsoda sokféleség! Ödön és Leonyin utazásának kalandregényi izgalma — a megyegyűlés, de éppen nem A falu jegyzője modorában, hanem inkább egy történelmi festmény emelkedettségével — a bécsi forradalom képei, egy nagy örömünnep lelkesültségében -huszárok szökése, a János vitéz meseiségével rokon módon — a királyerdei ütközet s a csataképek sorát betetőző budai várostrom, melyben a riport vagy a hadtörténelmi hitelességre törekvő beszámolás az eposz szintjére csap át. És e nagyméretű képek sorát tarkítják még az olyan genre-elemek, mint Mindenváró Ádám udvarháza, Tallérossy Zebulon beszéde - vagy azok a himnuszi erejű részletek, melyek a hősiesség és a vértanúság nagyságát hirdetik.”
Sőtér István
