ADAMSON, JOYA FÜRKÉZŐ SZELLEM
Önéletrajz
(The Searching Spirit)
Gondolat, Budapest, 1982
preklad Ágnes Walkóné Békés
ISBN 963-281-188-7
životopisy
216 s., maďarčina
8 far., 28 čb fotografií
hmotnosť: 409 g
pevná väzba, papierový prebal
stav: výborný
1,00 € PREDANÉ!
*R11*
Kto bola Joy Adamsonová?
Joy Adamsont már húsz évvel ezelőtt, 1962-ben barátságunkba fogadtuk, amikor elöször jelent meg magyar nyelven az „Oroszlánhűség”. Az elragadó beszámoló, amely csaknem résztvevőként avatja be az olvasót az árva oroszlánkölyök, Elza, felnevelésének a korábbi hiedelmek szerint reménytelennek tűnő vállalkozásába, és az azt követő kötetek, az „Elza és kölykei”, a „Pettyes szfinx” világra szóló sikert arattak.
Elza, a kölyök, Pippa és társaik hosszabb-rövidebb ideig együtt éltek Joy Adamsonnal, így történeteikből megismerhettük a szerző életének egy-egy szakaszát, és annak helyszínét, Kenya sokrétű, színes világát is. De mi vihette a bécsi fiatalasszonyt Kelet-Afrikába? Honnan az az elkötelezettség, amely végül élete egyetlen céljául tűzte ki, hogy megóvja a Földünkön egyre kisebb területre összeszoruló természetes világot? Joy Adamson önéletrajzi kötete most a gyermekkortól kezdve meséli el e nagyobb ívű történetet. Visszavarázsolja a nagyszülők házában eltöltött idillikus napokat, ismét végigéli a pályakeresés vívódásait, számot adva zenei, pszichológiai tanulmányairól, szobrászkodásáról és a kezdő festő próbálkozásairól. Majd a továbbiakat meghatározó fordulat: rosszul sikerült első házasságának problémáiból kiutat keresve, Kelet-Afrikába utazik. És Afrika végképp megragadja.
Szafárikon vesz részt, egzotikus növényeket fest, megörökíti a kenyai törzsek már-már feledésbe merülő népviseletét és mindjobban bepillant a külföldiek számára különös módon csillogó világ mélyén rejtőző valóságába. 1942-ben ismerkedik meg George Adamsonnal. Oldalán megtanulja másképp látni, szépségében és kegyetlenségében egyaránt elfogadni a vadon életét — és megmentéséért megtenni annyit, amennyi csak emberileg lehetséges.
„A vadonban nincs egyetlen unalmas nap sem,” — írta Joy Adamson. „Az ő könyvében sincs egyetlen unalmas oldal”, — mondja előszavában Elspeth Huxley. Mivel Joy Adamson élete és célja ugyanaz, életrajzát át- meg átszövi a kedvenc állatairól, az erdőről, a táborokról, a hivatalok meg nem értéséről, és a hivatalokban dolgozók lelkes segítőkészségéről szóló történeteinek láncolata. Könyvének utolsó mondata egy újabb történet kezdete, hiszen teljesült régi vágya, sikerült egy párduckölyköt szereznie, így most már a felnevelésére gondolva bizton írhatja: „És ezzel új fejezet kezdődik el életemben.” Ezt a fejezetet nem ismerhetjük meg teljességében, mert 1980-ban gyilkos kezek kioltották életét.
Utolsó könyvében, mely ugyancsak a Gondolatnál jelenik meg, a párduckölyök első évéről számol be az írónő.
