BODA, LÁSZLÓA KERESZTÉNY NAGYKORÚSÁG ERKÖLCSTEOLÓGIÁJA
Az erkölcsi élet alapkérdései
Ecclesia, Budapest, 1986
ISBN 963-363-830-1
kresťanstvo, cirkevné, náboženská literatúra
512 s., maďarčina
hmotnosť: 526 g
tvrdá väzba
stav: výborný, nepoužívaná
1,30 € DAROVANÉ
*110*
— 1929-ben született Drégelypalánkon.
— Teológiai tanulmányait a budapesti R. K. Hittudományi Akadémián végezte. Erkölcsteológiai doktori értekezése a Szentlélek ajándékait veti össze a természetes zsenialitással, „Intuíció és ihlet a természet és kegyelem rendjében” címmel.
— 1953-ban szentelik pappá. 1954-ben lelkipásztor az Esztergom Belvárosi Plébánián.
— 1955-től teológiai tanár Esztergomban.
— 1973-tól az erkölcsteológia tanszékvezető tanára a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián.
—- 1974-től tagja a Societas Ethica nemzetközi tudományos társaságnak. Rendszeresen részt vesz annak tudományos találkozóin, valamint az Európai Morálteológusok kétévenkénti konferenciáin.
Erkölcstani vonatkozású művei:
— Bevezetés a perszonális etika gondolatvilágába (Sokszorosított tanulmányi jegyzet az Országos Teológiai Kiadványok sorozatában), 1973
— A keresztény erkölcsi erények: okosság, lelkierő, alázat (Dr. Diós Istvánnal) (Országos Teológiai Kiadványok erkölcstani sorozata VI.), 1975
— A keresztény igazságosság (a fenti sorozatban VII.), 1975
— Erkölcsteológia I—IV. Tankönyv a teológiai főiskolák és a teológia Levelező Tagozata számára (az Országos Teológiai Kiadványok sorozatban) 1981
— 1969-től 36 tanulmánya jelent meg a Vigilia és a Teológia folyóiratban. Az Arzt und Christ folyóirat közölte Hat das Leiden Sinn? c. tanulmányát.
Boda László:
A KERESZTÉNY NAGYKORÚSÁG ERKÖLCSTEOLÓGIÁJA
A keresztény nagykorúság bibliai kifejezés, amely abban áll, hogy a hívő ember az életét tudatos válasznak tekinti arra a felhívásra, amelyet Isten az evangéliumban elénk tárt. A keresztény erkölcs alapja és összefoglalása tehát a szeretet parancsának odaadó követése.
Boda László négy témakörben foglalja össze az erkölcsi élet alapelveit. Az elsőben kifejti a keresztény nagykorúság fogalmát. A leghivatottabb szerzőket, főleg Häringet és Böcklet veszi alapul. A második témakör az élet céljáról és az emberi cselekvés értelméről szól, amely már nemcsak a teológiai hallgatókat, hanem a nagyközönséget is érdekli. Itt már a konkrét ember áll szembe a konkrét kinyilatkoztatással. A harmadik témakör az erkölcsi törvényt és a lelkiismeretet tárgyalja. Megvilágítja azt is, hogy Jézus Krisztus milyen értelemben tökéletesítette az ószövetségi törvényt. A lelkiismeret tárgyalásánál pedig figyelembe veszi mindazokat a szempontokat, amelyeket a mai tudomány (antropológia, lélektan, szociológia) fölvet. Megállapításaiban ugyanakkor az elfogadható katolikus tanítás területén marad. A negyedik témakörben különösen megmutatkozik, hogy a morálteológia mennyire teológiaibb színezetű lett. Az erények és bűnök kérdésében a biblikus és dogmatikai alap megfelelő alkalmazást kap. A hívő ember számára az erény nem elvont készség a jóra, hanem odaadó Krisztus-követés, ahol minden hátterében a szeretet áll. A bűn is az egész személy szembefordulása azzal az erkölcsi renddel, amely Jézus Krisztusban kapta meg teljes formáját.
A nagykorúság megéléséhez hozzátartoznak azok a természetfölötti hatások is, amelyeket a kegyelem, a Szentlélek ajándékai és a karizmák nevével jelölünk. Az előadás itt is érthető, szabatos. Megállapításai — az új fogalmazás ellenére — hitelesen kifejezik az egyház erkölcsi és dogmatikai tanítását. A mű megjelenése igazi gyarapodása a magyar teológiai irodalomnak.
Gál Ferenc
