MIKSZÁTH, KÁLMÁNA FEKETE VÁROS
Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1977
ISBN 963-15-0831-5
beletria, román
560 s., maďarčina
ilustrácie Miklós Borsos
hmotnosť: 460 g
tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný nepoužívaná
0,60 € PREDANÉ!
Viete, že KÁLMÁN MIKSZÁTH sa narodil v Sklabinej a študoval v Banskej Štiavnici?
Viete, že dej románu ČIERNE MESTO sa dohráva v Levoči?
*088*
1910 májusában, rahói választói előtt, leplezetlen pesszimizmussal mondja Mikszáth Kálmán: „Én, aki annyira szeretem ezt a nemzetet, olyan sötét színekben látom ma az ország jövőjét, hogy elmondani sem lehet."
A századforduló éveitől mindig tűnődőbb, mindig keserűbb lesz a bölcs és éles elméjű író. Elégedetlenségét mindjárt önmaga ellen is fordítja; úgy látja, tehetségét „sekélyes mókázásokra" tékozolta. Az önvád túlzó és igaztalan, de nagy felismerésekhez vezet: „Hát ezt nem jól tetted ... - mondja saját magának az 1901-es Almanach-elöszó-ban - mert ha neked kertészkedést adott az isten kezedbe, azt azért adta, hogy a nagy fákat nyesegesd vele a mezőn, nem pedig azért, hogy lekuporodva a földön kúszó indákhoz, fantasztikus cirádákat szurkálj ki a hegyivel a tökökre." A mély válságból s a nehéz felismerésekből nagy művek következnek: 1900-ban a Különös házasság, pár év múlva A Noszty fiú esete Tóth Marival és végül A fekete város.
Ebben a regényben az értékek értelmetlen kisiklásának víziója ragadja meg a legjobban az írót, s ez a mű központi gondolata is: az erények pusztulása fölötti aggodalom.
A nagy mikszáthi életmű messze hangzó záróakkordja A fekete város.
A FEKETE VÁROS
Mikszáth utolsó nagy regénye. Először a Vasárnapi Újság közli, folytatásokban, 1908 és 1910 között. Mire 1911-ben könyv alakban is megjelenik, az író már nem él. Élettapasztalatainak komor öszszegezéseként hagyta hátra ezt a nagy művet.
Szelíd életképpel indul a regény, majd az anekdoták kanyargós kitérőin át, hirtelen felgyorsulással halad a végkifejlet felé. A történet tengelyében Görgey Pál,
Gömör megyei alispán s Lőcse város polgárainak fatális ellentéte áll. S mi szüli ezt az ellentétet? Egy nemes jellem, egy okos fő önkényhez szoktatott szertelensége s a derék, szorgalmas város polgárainak kapzsisága, viszketeg élnivágyása a hatalommal. Hogy az elvakult indulatoknak épp azok essenek áldozatul, akik a legkülönbek voltak. És az a szép szerelem, mely Görgey Pál lánya és Lőcse város ifjú bírája között szövődik, s verőfényével a dráma utolsó pillanatáig beragyogja a vészterhes történetet.
