KOSZTOLÁNYI, DEZSŐ
NYELV ÉS LÉLEK
Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1990
Madách, Bratislava, 1990
ISBN 80-09-00241-0
2. vydanie, 850 výtlačkov
próza krátka, beletria
664 s., maďarčina, 1 obr.
hmotnosť: 718 g
tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná
1,60 € PREDANÉ
*089*
Kto bol DEZSŐ KOSZTOLÁNYI?
„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható" - vallja önmagáról és arról, hogy az anyanyelv az önkifejezés lehetőségén túl az egész nép lelkének, észjárásának, történelmének, műveltségének, teremtő erejének és akaratának is foglalata. Nem tud betelni azzal a csodával, hogy a nyelvi anyag, a szó, a kifejezés a rejtelmes, kiismerhetetlen lélek képe. Harcos-vitatkozó cikkekben, lírai vallomásokban, tündöklő fegyverzetű esszékben fogja vallatóra nyelvünket, mutatja meg szépségeit, páratlan gazdagságát és erejét, föltárja gyarapodásának forrásait, emelkedett szellemű indulattal küzd minden rontó, ártó szándék ellen, mely nyelvünket szürkíti, szegényíti, csúfítja. Avatott nyelvész, szenvedélyes és olykor talán túlzó purista, de mindvégig tudományos fölkészültségű nyelvművelő.
A művészet bonyolult és elvont dolgairól érzékletesen, egyszerűen, természetesen beszél. Az irodalmi alkotásban a szépséget, a káprázatot, a véges dolgok végtelen visszfényét keresi. Nincsen egyértelműen meghatározható esztétikai rendszere: egyetlen normája a szépség, a rejtélyes, a gyakran megfoghatatlan szépség; elgyönyörködik egy-egy szóban, kifejezésben, elámul a rím, a ritmus, egy-egy mondatfűzés, a forma bámulatos kifejezőerején, azon, hogy a műből az igazság szépségbe öltözötten szól az olvasóhoz.
Húszesztendős volt 1905-ben, amikor szülővárosának, Szabadkának lapjában, a Bácskai Hírlap-ban megjelentek első esztétikai-irodalmi tanulmányai, cikkei. Már ezekből kitetszik az esztéta Kosztolányi egyik legfőbb tulajdonsága: nem törekszik tudományos rendszerességre, módszerességre, inkább az a I célja, hogy egy-egy szellemes ötlettel, olykor egészen páratlan leleménnyel I megvilágítsa a vizsgált mű vagy alkotói pálya jellegzetességeit, s az alkotásban azokat a hatóeszközöket keresi, melyek a lényeghez, a mű mondandójához vezetnek. Az irodalmi alkotásról, a művészet bonyolult, elvont dolgairól érzékletesen, egyszerű természetességgel beszél mindig, és saját alkotásaival is példát ad arra, hogyan kell tudatosan szerkeszteni, stilizálni, hogy a mű pontosan, világosan fejezze ki a benne foglalt lényeget.
A húszas években vezető alakja lett a mind nagyobb teret kapó nyelvművelő mozgalomnak; írta a Pesti Hírlap nyelvvédő cikkeit, szerkesztette A Pesti Hírlap Nyelvőre című, egykor nagyon népszerű és ma is haszonnal forgatható könyvecskét, vitatkozott hazai és külföldi nyelvészekkel a Nyugat hasábjain, s ezt a munkásságát egészen haláláig folytatta, lankadatlan erővel, szenvedélyesen, ötletesen, utánozhatatlan szellemességgel.
Kötetünk Kosztolányi nyelvészeti, nyelvművelő és esztétikai-irodalmi tanulmányait, esszéit, cikkeit tartalmazza, s annak a sorozatnak tagjaként jelenik meg, melyet Réz Pál gondozásában az Álom és ólom című gyűjtemény nyitott. A könyv az 1972-ben megjelent Nyelv és lélek új, bővített kiadása.
RAVIK, SLAVOMÍR
