JÓKAI, MÓR - ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD

JÓKAI, MÓR

ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD
EPPUR SI MUOVE

Madách, Bratislava, 1984
Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1984
ISBN 963-15-2643-7
1.750 výtlačkov

beletria, román
728 s., maďarčina
hmotnosť: 656 g

tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná

0,70 € PREDANÉ !

Kto bol MÓR JÓKAI ?

*085*

„A szabadságharc után két út között választhattak a magukra maradt írástudók: vagy az önostorozó vád és bírálat keserű elégtételét fogadják el, vagy a legenda színes ködébe burkolnak mindent. Az előbbi utat választotta Kemény, az utóbbit Jókai... A reformkor nem tudta bevégezni nevelő munkáját, Széchenyi félbenhagyott müve az írók vállára szállt át. Nevelőkre volt szükség, de Kemény túlságosan szigorú volt, s túl kevéssé tisztelte nemzetének "dédelgetett hibáit" - az ő komorsága csak elriasztotta magától a vigasztalásra szomj azokat. Ezek azután megkapták, amit kerestek, Jókainál, ki csakhamar a nemzet nevelője lett...

Érzelem és irracionalizmus jegyében áll Jókainál a reformeszmény, s a regényírónak igaza van ugyan, mikor ezt a részt választja, de a nemzetnevelőnek annál kevésbé! Mégis, az író ösztönös bölcsességét kell csodálnunk, aki biztos kézzel teremti meg az összhangot regényeinek jellegzetes hangulata s az attól oly messzire eső célzat között. Jókai nem mulaszt el egyeden alkalmat sem, hogy a magyarság újjászületését valami természetfeletti, ésszel, józansággal fel nem érhető jelenségnek mutassa: ... az észokok felett a látnoki rajongás győzedelmeskedik, s ugyanez történik mindig, valahányszor kétkedő tisztánlátás és rajongó forradalmiság kerülnek szembe egymással...

A polgáriasulásban az ábránd s az utópia ragadta meg Jókait, a reformmozgalomban pedig valami irracionális hősiesség. Az ábrándok összességét a majdan hatalmassá fejlődő főváros képébe sűrítette — a reformeszme diadalát pedig Kárpáthy Zoltán és Jenőy Kálmán alakjában ünnepelte, végsőkig fokozott pátosszal."

Sötér István

MÉGIS MOZOG A FÖLD

Az És mégis mozog a föld nagylélegzetű, romantikus történet, melyet a magyar történelem eleven eseményeiből formált Jókai teremtő képzelete. Főhősében a felvilágosodás és a reformkor legnemesebb törekvései találkoznak; a nagyívű pályaképbe Csokonai, Kisfaludy Károly és Katona József tragikus életútjának eseményeit sűrítette Jókai. Jenőy Kálmánt éppúgy kicsapják a kollégiumból, mint Csokonait: egy csizmadia kegyelemkenyerén nyomorog, mint Kisfaludy; s drámáját ugyanolyan fagyos közöny fogadja, mint Katona Bánk bán-ját. A magyarok őshazáját kereső Barkó Pálban pedig Körösi Csorna Sándorra ismerhetünk.

De nemcsak a kiváló jellemek adnak itt egymásnak találkozót. Az egész ország élvezi Csollán Berti durva tréfáit, Bálvándy gróf „nagystílű" csínyjeit. És a német színház előadásait. Mert magyar színháza ez idő tájt nincs az országnak. Ezzel a parlagi állapottal veszi fel a harcot az elhivatottak maroknyi csoportja: költők, színészek, tudósok. Hősi küzdelmük kel életre a regény lapjain, a romantika sajátos fényeiben, meseszerűen és mégis történelmi hűséggel.

BABITS, MIHÁLY - NOVELLÁI ÉS SZÍNJÁTÉKAI

BABITS, MIHÁLY

NOVELLÁI ÉS SZÍNJÁTÉKAI

edícia Babits Mihály művei

Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1987
ISBN 963-15-3449-9
ilutrácie: Miklós Borsos

beletria, poviedky, rozprávky, divadelná hra,
668 s., maďarčina
hmotnosť: 726 g

tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná

1,00 € PREDANÉ!
Kto bol MIHÁLY BABITS ?

*085*

„A Babits-novella alig ismeri a jelent, még kevésbé a hétköznapot, világítása nem nappali fény, legfeljebb a süket déli mozdulatlanság, amely kísértetiesebb, mint az éjféli óra; hősei csak újabban öltenek polgári zakót; térképe a legkülönösebb: teremtés utáni esőzések, mitologikus tájak, a középkor s egy hangyaboly egészen közel esnek egymáshoz. A költő valamikor arra vágyott, hogy a mindenséget énekelje meg versében, a novellák köre szűkebb - az író itt a mindenségből a titokzatost, a különöst akarja megidézni."

Illés Endre

„Babits egyik prózai írása sem hasonlít a másikhoz. Nem állnak egymással olyan rokonságban, mint versei. Mindegyik külön stílusvállalkozás, külön modor, egyenesen a tárgyra szabva... Alakjainak jellemzése költői jellemzés. A tüzetes naturalista leírás helyett az író a költői fantáziájának varázsvizében füröszti meg őket... A jelenségek másolása helyett lelki realizmus, ha van már ilyen kifejezés. Alakjait nemcsak szemtől szembe, velük egy síkon látja, hanem felülről is, ahol ő tartózkodik, és úgy, hogy nem rejti el magát."

Illyés Gyula

BABITS, MIHÁLY - A GÓLYAKALIFA, KÁRTYAVÁR, TIMÁR VIRGIL FIA, ELZA PILÓTA

BABITS, MIHÁLY

A GÓLYAKALIFA, KÁRTYAVÁR, TIMÁR VIRGIL FIA, ELZA PILÓTA
edícia Babits Mihály művei


Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1982
ISBN 963-15-2203-2

beletria, román
676 s., maďarčina
hmotnosť: 723 g


tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná

1,00 € PREDANÉ!
Kto bol MIHÁLY BABITS ?

*085*

Tábory Elemér önéletírása, A gólyakalifa két sors párhuzamos története, álom és valóság határán lebegő vallomás. Minél inkább átéli Tábory Elemér másik énjének, az írnoknak sivár és nyomorúságos mindennapjait, annál élesebb a kérdés: melyik énje, melyik élete, életének melyik környezete a valóságos?

A Kártyavár című regény írását Babits - saját vallomását idézve - „lírai motívumoktól indíttatva kezdte meg. Azon borzasztó valóság közepette, amelyet ma élünk, egy nagy mesébe akart menekülni: egy óriási építménybe, mint valami templom azilumába". Az Újvárosba érkező Partos Kálmán negyvennyolc óra fölgyorsult eseményei során ismerkedik meg a kiforratlanságot, átmenetiséget, bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot sugárzó új város gazdasági és erkölcsi csődjével.

Timár Virgil, a szerzetes tanár és Vágner Pista, a törvénytelen fiú kapcsolatának érzelmi történetét fogalmazza meg Babits a kisregényben; Kosztolányi így írt róla: „Egyetlen »szép« részlete nincs. Az egész »szép«... Nyelvezete sem »egyéni«. Hangjában rejlik a líra, az elbeszélés igazi lírája, az erő pedig' kerekded, önmagába zárt, tökéletes szerkesztésében, mely Thomas Mann velencei novellájához hasonlítható."

Elza pilóta című regénye a háborútól, az örök harc világától való rettegés-szorongató kiáltása a kultúra védelméért, az emberi érzelmek óvásáért, „...nem eshetek abba a gyanúba, hogy a valóságot plagizáltam... Szédületesen haladó korunkban a képzelet nem röpülhet oly messze, hogy a fejlődés pár év alatt túl ne röpülné. Megvalósulhat az örök harc világa is, rövidebb idő alatt, mintsem hinnők. De ez a könyv nem jóslat, hanem intés."

BABITS, MIHÁLY - ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI

BABITS, MIHÁLY

ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
edícia Babits Mihály művei

Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1982
ISBN 963-15-2099-4
2. vydanie
ilustrácie: Miklós Borsos

beletria, poézia
716 s., maďarčina
hmotnosť: 787 g


tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná

1,00 € PREDANÉ!
Kto bol MIHÁLY BABITS ?
*085*

Babits Mihály lírai életmüve évtizedek múltával is megőrizte frisseségét, korszerűségét; olyan költészet ez, mely évről évre modernebbé válik, évről évre hozzáférhetőbbé a mai ember számára. Csupa kísérletezéssel, járatlan utakkal teli lírájának olyan csúcsai vannak, melyek tiszteletet parancsolóan emelkednek ki századunk magyar irodalmának hegyvonulatából. Nagy és teljes költészet az övé, s mert pályája válságos évtizedek viharain át, saját lelkének nyugtalansága, érzékenysége, teremtő elégedetlensége fölött, saját lelkének örvényei fölött ível, csupa ellentmondás is ez a líra, de mindig minden hangjában őszinte; életének és művészetének dolgairól mindig egyforma erővel szól, nehezen fölfejthető összetettséggel, ha bonyolultságukat akarja kifejezni, tiszta egyszerűséggel, ha kristályszerkezetüket akarja láttatni.

Babits Mihály Összegyűjtött versei a Babits Mihály Müvei sorozatban másodszor jelenik meg.

JÓKAI, MÓR - A JÖVŐ SZÁZÁD REGÉNYE I.

JÓKAI, MÓR

A JÖVŐ SZÁZAD REGÉNYE
(1872-1874)
I. kötet

Akadémia kiadó, Budapest, 1981
edícia Jókai Mór összes művei - regények - 18.
ISBN 963-05-2035-4

beletria, román
916 s., 6 obr., maďarčina
hmotnosť: 797 g

tvrdá väzba
stav: výborný, nepoužívaná

1,00 € DAROVANÉ

Kto bol MÓR JÓKAI ? Viete, že sa narodil v Komárne a študoval aj v Bratislave? (eng.)

*085*

JÓKAI, MÓR - A JÖVŐ SZÁZÁD REGÉNYE II.

JÓKAI, MÓR

A JÖVŐ SZÁZAD REGÉNYE
(1872-1874)
II. kötet

Akadémia kiadó, Budapest, 1981
edícia Jókai Mór összes művei - regények - 19.
ISBN 963-05-2036-2

beletria, román
500 s., maďarčina
hmotnosť: 475 g

tvrdá väzba
stav: výborný, nepoužívaná

1,00 € DAROVANÉ

Kto bol MÓR JÓKAI ? Viete, že sa narodil v Komárne a študoval aj v Bratislave? (eng.)

*085*

GÁRDONYI, GÉZA - EGRI CSILLAGOK

GÁRDONYI, GÉZA

EGRI CSILLAGOK
Bornemissza Gergely élete

Móra, Budapest, 1980
Kárpáti Kiadó, Užhorod, 1980
ISBN 963-11-2027-9
17. vydanie, 150.000 výtlačkov

beletria, román, história
528 s., maďarčina
hmotnosť: 603 g

tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná

1,00 € PREDANÉ V AKCII!

Viete, že GÉZA GÁRDONYI sa pôvodne volal inak? (eng.)
Viete, že román JÁGERSKÉ HVIEZDY bol v r. 2005 vyhlásený v ankete za najobľúbenejší maďarský román ?

*085*

Eger 1552-es híres ostroma Gárdonyi Géza regénye révén lett közismert példája hazaszeretetnek és a hősi önfeláldozásnak. Jellegzetes ifjúsági olvasmány az Egri csillagok, azzá teszi elsősorban mozgalmassága, hőseinek: Dobónak, Bornemisszának és a többieknek kristálytiszta embersége és példaadása, a történetet átszövő finom szerelem s Gárdonyi kitűnő írói módszere, amellyel egymástól távol eső cselekményszálakat romantikus valószerűséggel tud egybeszőni. Művészi tökély, adatszerű hitelesség, érdekfeszítő cselekmény, hazaszeretet és emberiesség ritkán találkozik olyan szerencsésen, mint Gárdonyinak e remekművében.

RÓNAY, GYÖRGY - IDEGENBEN

RÓNAY, GYÖRGY
művei

IDEGENBEN
két regény

Magvető, Budapest, 1982
ISBN 963-271-736-8
2. vydanie

beletria, román
384 s., maďarčina
hmotnosť: 376 g

tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, nepoužívaná

0,40 € PREDANÉ

Kto bol GYÖRGY RÓNAY ? (hun.)
*085*

Rónay György életműsorozatának ez a mostani kötete két regényt tartalmaz. 1968-ban, első megjelenésük alkalmával is közös kötetben szerepeltek. Összetartozásukat, öszszekapcsolásukat a tematikai rokonság jelzi, illetve magyarázza. A szerző mindkét művében egy külföldre került, idegenben élő, fiatal magyar nő sorsát, hányatott, félresiklott életét ábrázolta. Valamiképp mind a ketten áldozatok; a környezetüké és a családjuké egyaránt. A sok hasonlóság mellett azonban a Lengyelországban élő Akli Anna és a Franciaországban élő Freirath Bea életkörülményeiben, s ami fontosabb, szemléletében, jellemében, választásaiban és cselekedeteiben a különbségek is döntő szerepet játszanak. S ezek az eltérések határozzák meg végül sorsuk alakulását; Akli Anna önfeláldozó szenvedését s további reménykedését, valamint Freirath Bea váratlan és tragikus halálát.

DALLOS, SÁNDOR - ARANYECSET

DALLOS, SÁNDOR

ARANYECSET


Madách, Bratislava, 1979
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979
7. vydanie, 3.000 výtlačkov

beletria, román, životopisy
540 s., maďarčina, 4 obr.
hmotnosť: 463 g

tvrdá väzba, papierový prebal
stav: veľmi dobrý

0,80 € PREDANÉ !

*085*

Kto bol SÁNDOR DALLOS ? Viete, že MIHÁLY MUNKÁCSY sa narodil v Mukačeve ?


MUNKÁCSY MIHÁLY 1844-1900

A magyar festőművészet egyik legnagyobb mestere, a realizmus kiemelkedő képviselője. Korán árvaságra jutott, s asztalosinasnak adták. A szülői ház emlékei, az inaskodás nyomorúsága s a szegényparasztok mindennapi, nehéz életének képei végigkísérik egész életén. Tehetségét fölfedezve Szamossy Elek és Ligeti Antal a bécsi főiskolára küldik, majd onnan Münchenbe, illetve Düsseldorfba kerül. Itt festi meg első, világhírű festményét, a Siralomház-at, amelyet a párizsi Salon aranyérmével tüntetnek ki, valamint a Tépéscsinálók-at, ennek sikere véglegesen Párizsba költözteti. A kezdeti párizsi esztendők egyben művészetének legtermékenyebb évei is. Éjjeli csavargók, Búcsúzkodás, Köpülő asszony, Zálogház — a mai napig világhírűek, realista felfogású kompozícióinak legjobb darabjai, pedig az igazi siker, vagyis a három nagy remekmű, amelyhez hasonlót csak Rembrandtnál ismer a korabeli kritika, Milton, Krisztus Pilátus előtt és a Golgotha még csak az ezek után következő évek termékei. De Marches báró özvegyével kötött házassága a divatos festő légkörét teremti meg körülötte, s nagy számban készített, díszes enteriőrjei, annak ellenére, hogy sok festői értéket képviselnek, lényegében elfordulást jelentenek igazi karakterétől s lehetőségeitől. Tájképei azonban — mint a Colpachi park, a Kukoricás — még így is kiemelkedőek. Későbbi művei közül a régi képek nagyságát idézik: Liszt, Ecce Homo, Honfoglalás című alkotásai is, a Sztrájk pedig a munkásmozgalom első ábrázolása a magyar képzőművészetben. Idegbaja egyre jobban elhatalmasodik, az endenichi szanatóriumba szállítják, s ott hosszas szenvedés után 1900-ban hal meg.

Dallos Sándor 1901-ben született Győrszentmártonban. Iskoláit Komáromban és Győrben végezte. 1925-ben került fel a fővárosba, ahol hosszas nélkülözés után újságíró lett. Legnagyobb élménye a szegénység. Elbeszélései, regényei gyakran viszik olvasóit a munkanélküliek, a csavargók világába. Stílusa szuggesztív, a cselekménybonyolításnak is igazi mestere, s bár nem mentes művészete sem a naturalizmustól, sem pedig a misztikától, humanizmusa, erkölcsi mélysége s nem utolsósorban plasztikus emberábrázolása legjobb műveit emlékezetes olvasmánnyá emelték. Regényeken és elbeszéléseken kívül számos önálló és mások munkájából készült filmforgatókönyvet is írt. Legfontosabb alkotása ezek közül a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyiföld, továbbá a Semmelweis című filmje, ez utóbbiért József Attila-díjat kapott.

Munkácsy Mihály regényes életrajza két kötetben, A nap szerelmese és Aranyecset címen 1957-ben, illetve 1958-ban jelent meg első ízben. Ez a könyve lett a hazai olvasók körében egyszersmind legnépszerűbb alkotása is.

Az Aranyecset második kötete Munkácsy Mihály regényes életrajzának, amelyben az író a főhős párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Örök lobogás, folytonos ihletettség Dallos Munkácsyjának jellemzője. Olyan ember, aki könyörtelenül meghódítja ecsetjének a valóságot, lendületével környezetét, lobogásával az asszonyokat, aki élete végéig megtartja a szegények közül jött ember önérzetét, öntudatát, még akkor is, amikor elragadja a pénzkeresés szenvedélye, amikor nagyúri házak portréfestője lesz. Megható színekkel ábrázolja az író Munkácsynak a tragikus sorsú másik magyar festőhöz, Paál Lászlóhoz fűződő, érzelmekkel teli barátságát, melyben izgalmasan elegyedett a kétféle egyéniség.

Munkácsy körül drámaian sok a halál, szinte mindenkit elveszít, akihez igazi érzések fűzik, mégis meg tudja őrizni a művészetbe és az emberségbe vetett hitét, amely erőt ad neki életének utolsó, embertelenül nehéz hónapjaiban is.