KREDICS, LÁSZLÓLICHTNECKERT, ANDREW
BALATONALMÁDI ÉS VÖRÖSBERÉNY TÖRTÉNETE
Almádiért Alapítvány, Balatonalmádi, 1995
ISBN 963-7229-08-6
monografie, história,
647 s., čb fot., maďarčina
hmotnosť: 1114 g
tvrdá väzba
stav: výborný
3,00 €
*bibb* in **O2**
Balatonalmádi és Vörösberény története című tanulmánykötet a honfoglalás és az államalapítás évfordulói alkalmából megjelenő kiadványok választékát gyarapítja. A kötet kiadására okot adó történés városunk jogelőd településeinek a történetében is található. Legalább ezer esztendeje létező település Szárberény, amelynek a veszprémvölgyi apácáknak adományozott részét később Vörösberénynek nevezték. A veszprémi káptalan birtokába jutott részből kialakult Kisberény, amely a török korban lakatlanná vált. Fél évezrednyi idő telt el azóta, hogy egy oklevélben mai ismereteink szerint először leírták Almádinak, a városunknak nevet adó szőlőhegynek a nevét. A XIX. század második felében az elpusztult Kisberény területén lévő és Almádinak nevezett szőlőhegyből új település született, amely ritka gyors fejlődés eredményeként fürdőhellyé, gyógyfürdővé vált, 1908-ban nagyközségi rangra emelkedett, s hamarosan vasutat is kapott 1971-ben Balatonalmádit és Vörösberényt egyesítették, majd 1989- ben városi rangra emelték. Így a két település közös forrásból eredő története ismét közös mederbe terelődött.
Egy évezrednyi idő alatt a településünk történetére vonatkozó forrásokat súlyos pusztítások érték. Ami az írott forrásokból megmaradt, kevés is, sok is. Kevés, mert szeretnénk többet tudni múltunk egy-egy részletéről. Sok, mert a fennmaradt források gazdag történeti múltról őriznek adatokat, amelyeknek a feldolgozása több kötetet töltene meg. Ezúttal egy tanulmánykötetet vehet kézbe a tisztelt olvasó, amelyet nyugodtan tekinthet a településünk történetéről szóló monográfia első kötetének, amelynek valamennyiünk reménye szerint lesz folytatása a nem távoli jövőben. Az eddigi kutatások eredményeinek birtokában a szerzők arra törekedtek, hogy tárgyát és forrásait tekintve sokoldalú kötet készüljön. A sokoldalúság természetesen megkövetelte a természettudományok, régészet, történettudomány, néprajz, művészettörténet területén dolgozó kutatók bevonását a kötet munkálataiba. Ez a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Magyar Országos Levéltár és a Veszprém Megyei Levéltár munkatársainak a részvételével megvalósult.
E tanulmánykötettel az alapok lerakását kívántuk elvégezni, pontosabban befejezni, hiszen nem kellett teljesen járatlan úton elindulnunk településünk történetének feldolgozásában. Gondoljunk csak a Szárberényről is rendelkező veszprémvölgyi oklevél gazdag szakirodalmára, a Szárberényt is birtokló veszprémvölgyi apácák és az örökükbe lépő jezsuita rend történetéről megjelent írásokra és különösen Horváth József vörösberényi plébános 1979-ben megjelent Vörösberény története című művére, amely befejezetlenül maradt kutatásaival is meghatározó volt a kötet tematikájának összeállításakor
