PSYCHOLOGIE V PÉČI O ČLOVĚKA

ACTA UNIVERSITATIS PALACKIANAE OLOMOUCENSIS
FACULTAS PAEDAGOGICA
PSYCHOLOGICA I.
PSYCHOLOGIE V PÉČI O ČLOVĚKA

Státní pedagogické nakladatelství, Praha, 1983
300 výtlačkov

zborník, psychológia
188 s., čeština
hmotnosť: 318 g

mäkká väzba, veľký formát
stav: veľmi dobrý, zadná časť obalu mierne ohnutá

1,30 €

*100* in **S3P**

REY, ALAIN - LE MICRO-ROBERT POCHE

REY, ALAIN

LE MICRO-ROBERT POCHE
Dictionnaire d´apprentissage du français
Nouvelle édition

Dictionnaires le Robert, Paris, 1988
ISBN 2-85036-072-4

prekladové slovníky, jazyky, francúzština
1376 s., 67 s. príloh, francúzština
hmotnosť: 708 g

mäkká väzba
stav: výborný, nepoužívaná

7,20 € PREDANÉ

*100*

KOSZTOLÁNYI, DEZSŐ - ÖSSZES VERSEI II.

KOSZTOLÁNYI, DEZSŐ

ÖSSZES VERSEI II.

Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1984
ISBN 963-15-2379-9

poézia
400 s., maďarčina
hmotnosť: 365 g

tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, prebal mierne stlačený na hornom okraji

1,20 € PREDANÉ

*100*

Kto bol DEZSŐ KOSZTOLÁNYI?

„Olyan író akarok lenni, aki a lét kapuin dörömböl s a lehetetlent kísérli meg."

Kosztolányi Dezső

„Tehetségét, ezt a sötét magot, amivel születtünk, áldottjai és átkozottjai a szellemi alkotás kényszerének — ezt a zavaros valamit sikerült mesterséggé tisztítania és csiszolnia, átlátszó lencsévé, amin át feltárul a laikus számára a világ. ...a »Dichter« szó nála valóban sűrítőt jelent... Többet tett, mint aki új törvényt hoz — új hangot adott az örök törvénynek. Nem ismeretlen járművet eszelt ki, de újra használhatóvá tette a régit, megjavítván motorját, az emberi szívet. A művészi ízlés és írói lelkiismeret zsenije volt."

Karinthy Frigyes

„...hisz mindenki tudja, mi volt neki az írás - mindene - a nappala, az éjszakája, az egészsége, amije csak volt, annak szolgálatában állott. Hiszen sarkantyúval kergette bele az életet a művészetébe... Soha hitetlenebbet! S a hitetlensége bájos volt... Csélcsap sapkája volt neki és ehhez mindenkinél okosabb szíve és szemei, amelyek mindent láttak... - mindent! Ha azok, akik az okosságot szeretik, tudnák, hogy ki volt ő, zarándokhelyük lenne a sírja."

Füst Milán

„Szíve a vershez vonta, a vers izgatta őt, a versköltőket érezte vetélytársainak... Az utolsó műveiben neki is belopózkodott művészetébe egy súlyos és kemény gondolat... Egész életműve mintha csak előkészület volna arra a néhány utolsó versre, amelyben ez a gondolat megérik és kiteljesedik: a halál gondolata. Imádta az életet minden kis jelenségében, minden legapróbb borzongásában; ezeken kívül csak a Semmit hitte. Ez volt a sötét háttere könnyűségének, művészete boldog céltalanságának; mert semmi sincs ingyen... Utolsó versei, melyek a magyar költészet legszebbjeihez sorakoznak, mindenkinek a saját haláláról énekelnek."

Babits Mihály

„Ki a költő? Az az ember, akinek a szavak fontosabbak, mint az élet. — Ezt a költők gyakran szégyellik és letagadják. Túlságosan szeretik mesterségüket, semhogy be is merjék vallani. Sőt, regényes túlzással azt hangsúlyozzák, hogy csak az élet fontos számukra, és az írás jelentéktelen mellékterméke ennek. De akkor miért áldozzák föl életüket a kifejezés örömének és gyötrelmének? Miért nem sietnek élni? És miért írnak?"

Kosztolányi Dezső

„Látnivaló: mindez halálosan komoly, emberileg éppúgy, mint költőileg. Csak éppen játékos pózban, fölényes artistakönnyedséggel. De az artista, két trapéz közt, a halál mélysége fölött úszik. És nincs alatta háló."

Rónay György

Kosztolányi Dezső összes Verseit, miként a sorozat eddig megjelent köteteit, Réz Pál rendezte sajtó alá.

KOSZTOLÁNYI, DEZSŐ - ÖSSZES VERSEI I.

KOSZTOLÁNYI, DEZSŐ

ÖSSZES VERSEI I.

Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1984
ISBN 963-15-2378-0

poézia
616 s., maďarčina
hmotnosť: 541 g

tvrdá väzba, papierový prebal
stav: výborný, prebal mierne stlačený na hornom okraji

1,20 € PREDANÉ

*100*

Kto bol DEZSŐ KOSZTOLÁNYI?

„Olyan író akarok lenni, aki a lét kapuin dörömböl s a lehetetlent kísérli meg."

Kosztolányi Dezső

„Tehetségét, ezt a sötét magot, amivel születtünk, áldottjai és átkozottjai a szellemi alkotás kényszerének — ezt a zavaros valamit sikerült mesterséggé tisztítania és csiszolnia, átlátszó lencsévé, amin át feltárul a laikus számára a világ. ...a »Dichter« szó nála valóban sűrítőt jelent... Többet tett, mint aki új törvényt hoz — új hangot adott az örök törvénynek. Nem ismeretlen járművet eszelt ki, de újra használhatóvá tette a régit, megjavítván motorját, az emberi szívet. A művészi ízlés és írói lelkiismeret zsenije volt."

Karinthy Frigyes

„...hisz mindenki tudja, mi volt neki az írás - mindene - a nappala, az éjszakája, az egészsége, amije csak volt, annak szolgálatában állott. Hiszen sarkantyúval kergette bele az életet a művészetébe... Soha hitetlenebbet! S a hitetlensége bájos volt... Csélcsap sapkája volt neki és ehhez mindenkinél okosabb szíve és szemei, amelyek mindent láttak... - mindent! Ha azok, akik az okosságot szeretik, tudnák, hogy ki volt ő, zarándokhelyük lenne a sírja."

Füst Milán

„Szíve a vershez vonta, a vers izgatta őt, a versköltőket érezte vetélytársainak... Az utolsó műveiben neki is belopózkodott művészetébe egy súlyos és kemény gondolat... Egész életműve mintha csak előkészület volna arra a néhány utolsó versre, amelyben ez a gondolat megérik és kiteljesedik: a halál gondolata. Imádta az életet minden kis jelenségében, minden legapróbb borzongásában; ezeken kívül csak a Semmit hitte. Ez volt a sötét háttere könnyűségének, művészete boldog céltalanságának; mert semmi sincs ingyen... Utolsó versei, melyek a magyar költészet legszebbjeihez sorakoznak, mindenkinek a saját haláláról énekelnek."

Babits Mihály

„Ki a költő? Az az ember, akinek a szavak fontosabbak, mint az élet. — Ezt a költők gyakran szégyellik és letagadják. Túlságosan szeretik mesterségüket, semhogy be is merjék vallani. Sőt, regényes túlzással azt hangsúlyozzák, hogy csak az élet fontos számukra, és az írás jelentéktelen mellékterméke ennek. De akkor miért áldozzák föl életüket a kifejezés örömének és gyötrelmének? Miért nem sietnek élni? És miért írnak?"

Kosztolányi Dezső

„Látnivaló: mindez halálosan komoly, emberileg éppúgy, mint költőileg. Csak éppen játékos pózban, fölényes artistakönnyedséggel. De az artista, két trapéz közt, a halál mélysége fölött úszik. És nincs alatta háló."

Rónay György

Kosztolányi Dezső összes Verseit, miként a sorozat eddig megjelent köteteit, Réz Pál rendezte sajtó alá.

RIEMANN, FRITZ - AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE

RIEMANN, FRITZ

AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE
(Die Kunst des Alterns)

Helikon, Budapest, 1987
30.000 výtlačkov
ISBN 963-207-910-8

psychológia, psychológia analytická, staroba
120 s., maďarčina
hmotnosť: 202 g

tvrdá väzba, papierový prebal, malý formát
stav: výborný, nepoužívaná

0,70 €  DAROVANÉ

*100*

Kto bol FRITZ RIEMANN? (eng.)

Fritz Riemann (1904-1979) a pszichoanalízis nemzetközi rangú, igen tág látókörű, írni is eredetien és szépen tudó képviselője. Elmélyültsége és szellemes előadásmódja együttesen tették - kivált német nyelvterületen — sikerkönyvvé több szakmunkáját. Az öregedés művészetéről, részint saját legszemélyesebb élményei alapján, élete utolsó évtizedében írt; hátrahagyott művét tanítványai rendezték sajtó alá. Riemann hiteles nyíltsággal szól az élet utolsó negyedének esélyeiről és rendeltetéséről: arról, hogy idejekorán gondolnunk kell öregségünkre, foglalkoznunk kell vele, mert korántsem mindegy, hogy azt felelősen és bölcsen mi magunk formáljuk-e, vagy az formáldeformál bennünket. A szerző abból indul ki, hogy az ember boldogságra vágyik, s ezt hajlamos kisgyerekkorának mintájára kívülről várni, holott arra születtünk, hogy felnőjünk - külső és belső világunk felelős gazdáivá.

MAGAY, TAMÁS - ANGLICIZMUSOK, AMERIKANIZMUSOK

MAGAY, TAMÁS
LUKÁCSNÉ LANG, ILONA

ANGLICIZMUSOK, AMERIKANIZMUSOK
5000 angol szólás és kifejezés

Terra, Budapest, 1988
6. vydanie
ISBN 963-205-222-6

angličtina, prekladové slovníky, slovníky
320 s., maďarčina, angličtina
hmotnosť: 270 g

tvrdá väzba, malý formát
stav: výborný nepoužívaná

1,10 € DAROVANÉ (*bagbe*)

*100*

VÉGH, BÉLA - GALLICIZMUSOK

VÉGH, BÉLA
RUBIN, PÉTER

GALLICIZMUSOK
5000 francia szólás és kifejezes

Terra, Budapest, 1969
3. vydanie

prekladové slovníky, slovníky, francúzština
272 s., maďarčina, francúzština
hmotnosť: 226 g

tvrdá väzba, malý formát
stav: výborný, nepoužívaná

0,80 €  DAROVANÉ

*100*

KOSZTOLÁNYI, DEZSŐ - VÁLOGATOTT VERSEK ÉS VERSFORDÍTÁSOK

KOSZTOLÁNYI, DEZSŐ

VÁLOGATOTT VERSEK ÉS VERSFORDÍTÁSOK

Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1985
edícia Magyar remekírók
ISBN 963-15-2756-5

poézia
968 s., maďarčina
hmotnosť: 417 g

tvrdá väzba, PVC obal
stav: výborný, nepoužívaná

0,90 € PREDANÉ!

*100*

Kto bol DEZSŐ KOSZTOLÁNYI?

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ

Karinthy Frigyes írja a Nyugat Kosztolányi-számában :

„Tehetségét, ezt a sötét magot, amivel szúlettünk, áldottjai és átkozottjai a szellemi alkotás kényszerének - ezt a zavaros valamit sikerült mesterséggé tisztítania és csiszolnia, átlátszó lencsévé, amin át feltárul a laikus számára a világ. Csinált magának egy kész és határozott, csak az ő mondanivalóira használható formanyelvet. A Kosztolányi-stílus egyéni, könnyen felismerhető, élesen határolt. Pompásan tudtam karikírozni, mint rajzoló a jellegzetes profilt. Ez a stílus kemény és hajlékony, szavatolt toledói acél... a »Dichter« szó nála valóban sűrítőt jelent... nem más volt, mint a többi, csak különb. Többet tett, mint aki új törvényt hoz - új hangot adott az örök törvénynek... A művészi ízlés és lelkiismeret zsenije volt."

Tóth Árpád irja a Modern költők megjelenése alkalmából:

„Kosztolányit a rendkívül finom, gyermeki érzékenység és az olykor bizarr röptű, hősi pátosz kiváló költőjének ismerjük. Itt is, e fordításokban, főleg sejtelmes, törékeny hangulatok s forró, merész lendületek tolmácsolására vállalkozik a legszívesebben... Kosztolányi fordításaiban pompásan érvényesülnek ismert bravúros formai készségei. Játszva győz azon a nehézségen, hogy választottainak versalakjait lehetőleg híven megtartsa. Maga a módszer, mellyel szép és nehéz feladatát megoldotta, igen szerencsés és eredeti. Nem pontos fordítás a szó fukar, pedáns értelmében. Nem a szavakat ülteti át, inkább az egyes költők eszközeit figyeli meg és alkalmazza újra... Kosztolányi fordításai élnek, ez a legfőbb dicséret, amit fordításról mondhatok."

Babits Mihály irja a Nyugat Kosztolányi-számában:

„Utolsó műveibe neki is belopódzkodott művészetébe egy súlyos és kemény gondolat... Egész életműve mintha csak előkészület lett volna arra a néhány utolsó versre, amelyben ez a gondolat megérik és kiteljesedik: a halál gondolata. Imádta az életet minden kis jelenségében, minden legapróbb borzongásában: ezeken kivül csak a Semmit hitte. Ez volt a sötét háttere könnyűségének, művészete boldog céltalanságának: mert semmi sincs ingyen. Imádta az életet és félt a haláltól, már kora ifjúságától kezdve. Képzeletét delejes erő vonta a sötét partok felé. Művei tele vannak orvosok és betegek rajzaival. Most egyszerre maga is ott állt a határon. Mily soká kellett ott állnia és belenéznie a sötétbe. Rettenetes küzdelmet vívott a Rémmel! Lélegzetvisszafojtva figyeltük, önzőén, mert magunkra gondoltunk. Utolsó versei a magyar költészet csúcs-alkotásaihoz sorakoznak, mindenkinek a saját haláláról énekelnek."